2011. február 19., szombat

Sekély ekély


Az elektromosság mint kábítószer szerepe James Olds 1950-ben tett meglepő felfedezése nyomán ment át a köztudatba. Olds megállapította, hogy egyes agyterületek elektromos ingerlése gyönyörérzetet vált ki, és az agyszövetnek ezeket a sávjait "kéjsávoknak" nevezte el. Patkánykísérletei során elektródákat ültetett be egy ilyen területre, és összekötötte egy emeltyűvel, melynek lenyomásával a patkány elektromos ütéseket tudott kiváltani az agyára. A patkány kéjvágyában megfeledkezett ételről, italról. Egy óra alatt ötezerszer nyomta le az emeltyűt, míg a teljes kimerültségtől már mozogni sem tudott.


Ezt az érdekes kísérletet megismételték aranyhalakkal, tengerimalacokkal, delfinekkel, macskákkal és kecskékkel. Bebizonyosodott, hogy az agyba beültetett "kéjterminál" általános jelenség. Ezek után emberen is kipróbálták.


Ezek voltak az "elektromosság mint kábítószer" elméletének az előzményei. Első pillantásra lehetetlennek tűnt, hogy valaki e szenvedély rabjává is váljon. De a valóságban távolról sem lehetetlen. (Crichton)




Kapcsolódó: Orbán Ottó, az agyafúrt költő

"Félni nem a várható fájdalmaktól féltem, hanem attól, amire Parti Nagy Lajos kérdezett rá már a műtét után: - És nem féltél, hogy eltalálják az agyadban a Szabolcska-pontot? Dehogynem. Ettől az egytől féltem csak igazán."

Nincsenek megjegyzések: