2010. január 29., péntek

Angyalföldi reklámtelep

Angyalföld, blog, bomba, Budapest, Béke tér, graffiti, street art, streetart, tag, writers, XIII. kerület, óriásplakát
Angyalföld, blog, bomba, Budapest, Béke tér, graffiti, street art, streetart, tag, writers, XIII. kerület, óriásplakát
Melyiket utáljam jobban? Az agyat szarral teletöltő, hatalmas felületű óriásplakátokat, a "csináld magad" mozgalom szedett-vetett reklámtábláit vagy a vandál hülyegyerekek falfirkáit. Esetleg a segg lakókat, akik minden falfelületüket telerakják egy marék apróért reklámmal, de a belátás erényével élve a falfirkákat is a helyükön hagyják?

Lelőhely: Budapest, XIII. kerület, Béke tér (a kerületi önkormányzat épületétől nem messze)

további höbörgések városrondítás ügyében itt

+ agytágítás a Budapestet teleszaró médiacápák ügyében (médiaröntgen):

Az osztrák érdekeltségű Epamedia közterületi cég megvásárolta a Csányi Sándor OTP-vezérigazgató érdekkörébe tartozó, piacvezető Multireklámot. Csányi szűk, baráti körben többször is élete második legjobb üzletének nevezte a Multireklám eladását, vagyis a cég feltételezhetően magasan a piaci értéke felett talált gazdára. Ezzel még tovább koncentrálódott a köztéri reklámpiac, hiszen az Outdoort, az Akzent Mediát és a Magnum Megaboardot is tulajdonló cég 14 ezernél is több plakáthelyével a magyar piac valamivel több mint 50 százalékát uralja már.
A felvásárlás hírére a többi piaci szereplő is lépett: az Europlakat, az Euro AWK, a Pont Reklám, az ESMA-QIB, a Mahir City Poster és az Avenir november végén stratégiai szövetséget kötött. A piac több mint negyven százalékát uraló cégek akkor közleményükben jelezték, hogy nem tartják kizártnak, hogy a közeljövőben szorosabban is együttműködnek, és összehangolják például az áraikat.

5 megjegyzés:

BB írta...

Óriásplakát kiállítás a II. kerületben

2009. szeptember 1., - 20:27
Mi a reklám? Mi a hirdetési felület? Mi az, ami a tekintetnek zavaró, vagy a környezetbe nem illő felület? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket próbál lefedni és szabályozni az épített környezet átalakításról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény és a 1998/47-es budapesti városrendészet és építési keretszabályozásról szóló rendelet. Csak miheztartás végett, egyfajta zsinórmérték gyanánt, mert úgy látszik, ha valaki akarja és pozícióban van, az a rendeleteket és törvényeket figyelmen kívül hagyva is folytathatja a szóban forgó hirdetési tevékenységet.





A II. kerületi SZDSZ-es Szabad Kikötő c. lap „Rablóból nem lesz pandúr” cikke keltette fel érdeklődésünket a téma iránt. A cikk írója kerületi SZDSZ-es képviselő hölgy, aki a testületi üléseken vívott szélmalomharcát foglalta össze cikkében.
Tulajdonképpen nem tűnik véletlennek, hogy a liberális párt mutyizáson akarja rajtakapni a Fideszes vezetésű és többségü testületet, akik - állítása szerint - a saját holdudvarukhoz tartozó Mahir, EuroAWK társaságokat hozták előnybe a kiírt pályázaton. A cikk nem tűnik túlzónak és olyan ténymegállapításokat közöl, amik leellenőrizhetőek: tiltott helyeken a mai napig óriásposzterek reklámoznak.

Utánajártunk a hírforrásnak, belenéztünk a közgyűlési jegyzőkönyvekbe és kimentünk a terepre meggyőződni arról, hogy valóban igaz e az állítás! Lássuk tehát a tényeket:

Valóban igaz, hogy a kerületi képviselő testület úgy döntött, hogy külső segítséggel támogatja az Építési Iroda munkáját. A fő probléma az volt, hogy a törvények és rendeletek határozatainak betartása túl nehéz volt, egy-egy illegális óriásplakát engedélyének felülvizsgálata, esetleges szankciója, elbontása általában pereken keresztül hosszú évekig tart(ott), de sokszor a bírósági határozatok ellenére sem történt semmi változás. Ezt megelégelve hozta meg a testület a döntését, hogy versenyeztetés útján egy privát cégre kívánja a reklámgazda feladatot áthárítani.

„Ha a törvény kényszerítő erejével az önkormányzat nem tudta eltávolítani a tiltott helyekről az óriásplakátokat, akkor miért gondoljuk, hogy egy privát (reklám)cég azt el tudja majd érni?”

Az ügyben még szerepelt a BudaMédia Rózsadomb Kft. is, amely a reklámgazda hozzájárulásával a közterületi reklámjogokkal rendelkezik.
A reklámgazda vállalta a kerületi óriásplakátok, citylight poszterek rendezését és az engedéllyel nem rendelkező felületek megszűntetését is. A reklámhordozók engedélyezése a benyújtott tervdokumentációk alapján a közútkezelői hozzájárulásokkal, valamint az elhelyezést igazoló fotómontázs benyújtása alapján történik.
A Hivatal pedig az előzmények felkutatásával, szerzett jogok vizsgálatával a jogszerűséget ellenőrzi. A közterületen engedély nélkül létesített reklámhordozók tekintetében a reklámgazda a szerződés alapján eljárva lebontja a táblákat. A Városrendészeti Csoport hívja fel az engedély nélkül kihelyezett reklám tekintetében a kihelyezőket, hogy 8 napon belül el kell bontani, és ezt követően a reklámgazda bontja a táblákat.

BB írta...

Rózsadombi Monopoly

A csavar ott található a történetben, hogy a szerződés értelmében az önkormányzat nem adhat el több felületet a szerződés értelmében a ez a jog átszáll a BudaMédia Rózsadombra, akinek - kapaszkodjanak meg - nincs jogköre továbbértékesíteni a felületeket! Tehát egy huszárvágással kizártak mindenkit a piacról, monopol helyzet alakult ki.
Erre már a versenytársaknak is tágra nyílt a szemük és - önkormányzati lobbystákkal, vagy nélkülük, ez már indifferens, de a Gazdasági Versenyhivatal elé vitték a casust. Ahol eljárást indítottak a BudaMédia Rózsadomb Reklámszervező Kft. (BudaMédia Rózsadomb Kft.) és a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzata ellen versenykorlátozó megállapodás tilalmának, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. A kizárólagos szerződés következtében ugyanis harmadik vállalatok reklámberendezés kihelyezési kérelmét az önkormányzat a szerződésre hivatkozva visszautasítja, a BudaMédia Rózsadomb Kft-nek pedig nincs joga közterület-használati engedélyt kiadni.

Trükkök százai

További problémát az okozott, hogy a szerzett jog és kötelesség itt szétvált, ugyanis a mai napig az önkormányzati rendeletben olvasható tiltott területeken ugyanúgy óriásplakátokon hirdethet bárki, a reklámgazda ugyanis nem tudja érvényesíteni az önkormányzati rendeletet. Sőt, mint kiderült maga az EURO AWK kft. is rendelkezik több olyan hirdetési ponttal, amelyek az önkormányzati „tiltólistán” rajta vannak! Erre utal a Szabad Kikötő cikkének címe is: Rablóból nem lesz pandúr.
Ugyan igaz, hogy a reklámgazda a szerződéskötést követően az abban foglalt határidőben a közterületi és az építési területen elhelyezett reklámokról a felmérést az Építési Irodára leadta, és ezek alapján az előzmények tisztázásával párhuzamosan a szükséges esetekben az eljárások megindultak, de a törvény alapján az eljárás befejezésének határideje 180 nap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, egyenként legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható.

BB írta...

Csiki-csuki

Az EURO AWK Kft. 26 reklámhordozóval rendelkezik. Ezen reklámhordozókra 1996. és 1998. között építési engedélyt kapott a kerülettől. A kerületben az EURO AWK érdekeltsége jelenleg 10 % alatti, amelyről nem mondható el, hogy a reklámfelületek túlnyomó többségét teszi ki. A reklámrendelet és a KVSZ alapján megállapítható, hogy ezen részesedésben érdemi változás nem következhet be. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a megnevezett cégnek jelenleg a kerület területén engedély nélkül kihelyezett reklámhordozója nincs. A reklámfelületek, melyek megvásárolhatók, jelentős többsége nem közterületen helyezkedik el, hanem építési telkeken kerültek elhelyezésre.
Hogyan értelmezzük a törvény betűjét? A magántulajdon nem közterület, nem terjed ki rá a közterületekre vonatkozó törvény, vagy a közterületekről szemmel jól látható felületekre is vonatkozik?

Kusza szálak

Az ügy kapcsán az INTELIG neve is szóba került. Az INTELIG a II. kerületi önkormányzat intézményeit ellátó igazgatóság szolgáltatásai közé, a közigazgatás, az önkormányzat és intézményeinek pénzügyi és költségvetési gazdálkodásra tartozik. A portálról nem tudtunk többet kihámozni a szervezetről, a II. kerületi testületi ülések jegyzőkönyveibe betekintve is csak Korodi Enikő képviselőasszonynak a polgármesterhez intézett beszédében említi a cég nevét annak kapcsán, hogy a szervezet hibázott, amikor például a múlt év decemberében - a szabályozási rendeletet alkotóként ismerve - aláírt egy a Vadaskert utcai óvodával egy reklámtábla elhelyezési bérleti szerződést.

Az ominózus közterületek, ahol a 1998/47-es budapesti városrendészet és építési keretszabályozásról szóló rendeletet értelmében rögzítik azokat a közterületeket, ahol nem lehetséges fél méternél nagyobb felületű reklámhordozóknak a megjelenése.
Ezek az alábbi helyszínek:
Szilágyi Erzsébet fasor, Budakeszi úton a Szépjuhászné útig, Hűvösvölgyi út, Pasaréti út, Pasaréti tér, Napraforgó utca, Keleti K. utca, Bimbó út, Hármashatárhegyi út, Szépvölgyi út, Nagykovácsi, Budakeszi út

BB írta...

„Sokan kifogásolják, hogy egyre több a közterületi reklám. Reklamálnak a politikusok - megfeledkezve arról, hogy az önkormányzatnak ezek jelentős bevételt hoznak -, és hangot emelnek a városok képéért aggódók is” - mondja Hantosi Bálint, az Outdoor Media Audit Kft. (OM Audit) ügyvezető igazgatója, a Szonda Ipsos közterületi kutatásainak vezetője.
Hantosi Bálint megjegyezte: egyes vélemények szerint az illegális plakátok aránya a 30 százalékot is elérheti.

Médiacápák

Tavaly októberben az osztrák érdekeltségű Epamedia közterületi cég megvásárolta a Csányi Sándor OTP-vezérigazgató érdekkörébe tartozó, piacvezető Multireklámot. Csányi szűk, baráti körben többször is élete második legjobb üzletének nevezte a Multireklám eladását, vagyis a cég feltételezhetően magasan a piaci értéke felett talált gazdára. Ezzel még tovább koncentrálódott a köztéri reklámpiac, hiszen az Outdoort, az Akzent Mediát és a Magnum Megaboardot is tulajdonló cég 14 ezernél is több plakáthelyével a magyar piac valamivel több mint 50 százalékát uralja már.
A felvásárlás hírére a többi piaci szereplő is lépett: az Europlakat, az Euro AWK, a Pont Reklám, az ESMA-QIB, a Mahir City Poster és az Avenir november végén stratégiai szövetséget kötött. A piac több mint negyven százalékát uraló cégek akkor közleményükben jelezték, hogy nem tartják kizártnak, hogy a közeljövőben szorosabban is együttműködnek, és összehangolják például az áraikat.
A II. kerületi Versenyhivatali feljelentés esetében valószínűsíthető, hogy egy ilyen összeolvadás okafogyottá tenné a pert, habár lehet, hogy kartell üggyé nőné ki magát az ármegállapodás.



A jövő elkezdődött...

„A jövőben a felületeknek interaktívvá, még figyelemfelkeltőbbé kell válniuk úgy, hogy közben a média eredeti értékei (legalacsonyabb elutasítás, ár/érték arány, rugalmasság, gyorsaság) megmaradjanak. Már vannak karakterfelismerő plazmaképernyők (ezek a néző korához és neméhez igazítják az üzenetet) vagy illatokat kibocsájtó citylightplakátok” - avat be az újdonságokba Hantosi Bálint, aki szerint egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy közterületen is médiamixet alkalmaznak a vásárlók.

BB írta...

Érdemes közterületen hirdetni:
- mert költséghatékony, még mindig olcsóbb, mint a TV, a sajtó, és az elérési mutatók nem sokkal maradnak el



- mert országos lefedettséget biztosít, ami itt igazából nem lényeges,



- a közterület ugyanakkor az egyetlen olyan média, ahol szegmentálni lehet és nem csak városokra, régiókra, hanem igenis kerületekre, és kerületen belül is le lehet válogatni úgy helyszíneket, hogy az Önök célcsoportját a lehető legjobban elérjük.



- mert naponta többször, több helyen találkozunk ezekkel a hirdetésekkel. Azt persze mindannyian tudjuk, hogy egy kontaktus még nem jelent egy valós elérést. Az emberek elmennek az óriásplakát mellett, elkapcsolják a tévét, hiába méri a műszer úgy, hogy látta a hirdetést, gyakorlatilag nem volt ott, kiment inni egy pohár sört. A közterület - a helyzetéből adódóan - nagyon magas elérési mutatókat tud produkálni egy jól megtervezett kampánynál, és hát egy nagyon magas elérési mutatóval feltehetően viszonylag magas kontaktusszámot is tudunk produkálni.



- mert tartós és mély beágyazódást tesz lehetővé. Ez nagyjából lefedi az előzőekben mondottakat, vagyis azt, hogy sokszor találkozunk, van 10-20-50 kontaktusom, abból van egy valós elérésem, de ez már egy valós tudás, egy valós beidegződés, és hogyha jó maga az óriásplakát, jól van a helye kiválasztva, akkor számíthatunk arra, hogy potenciális vevő fog minket megkeresni.



- mert célcsoport specifikusan lehet tervezni – és ez egy újdonság.