2009. március 5., csütörtök

Építőipari hungaricum: foltos ház az Andrássyn

Az építési háló meghatározás:

Az építési reklámháló (építkezési reklámhálónak, reklámhálónak, építési hálónak, épülethálónak vagy mega poszternek is nevezett) a közterületen található ambient reklámhordozók egyik leglátványosabb fajtája.


Andrássy út, Bajcsy Zsilinszky, Budapest, Terézváros, VI.kerület, vicc, vicces, világörökség, építőipar
Deák tér-Andrássy út sarka: Foltosház
Andrássy út, Bajcsy Zsilinszky, Budapest, Terézváros, VI.kerület, vicc, vicces, világörökség, építőipar
kamu felújítás, alibimunka
Andrássy út, Bajcsy Zsilinszky, Budapest, Terézváros, VI.kerület, vicc, vicces, világörökség, építőipar
Deák tér-Andrássy út sarka: Foltosház, Világörökség, pofátlanság
A Világörökséggé nyilvánított Andrássy út (1) és a Bajcsy Zsilinszky út (11. szám) sarkán áll eme, meglehetősen eredeti falfestőtechnikával tarkára mázolt épület. Ha a megrendelőnek tetszett az építőipari vicc, akkor mi sem lázadozunk: a szmog nemsokára úgyis egyenletesre szürkíti.

népszabadság:

Budapesten az óriási méretű állványreklámok először a kilencvenes évek végén jelentek meg. Ezeket az óriáshirdetéseket még maguk az építő cégek vagy az érintett társasházak szervezték, hogy a felújítás költségeit ezzel is csökkentsék, de alapjában véve nem ebből finanszírozták a megújulást. Aztán 2001-ben megalakult az első olyan cég, amely már kizárólag reklámpénzből vállalt homlokzatrenoválást, s ehhez megkereste a megfelelő házakat, a hirdetőket, s maga végezte a felújítási munkát is. Egy bécsi kirándulás után pattant ki az isteni szikra, vagyis az ötlet egy akkor 23 éves fiatalember, Kenéz András fejéből, hogy olyan céget alapítson, amely összehozza egymással az érdekelt feleket, a reklámozókat és a kevés pénzű társasházakat. - Amellett, hogy pénzt akartam keresni, a szem előtt lévő, ronda foltokat akartam megszüntetni a városban - mondja.


Vállalkozása, a Horizont Reklám Szerviz azóta több mint harminc épületet újított fel Budapest-szerte. Főleg a Nagykörúton és egyéb frekventált helyeken. A módszer ugyanis "jól látszó" helyen működik csak, a kihelyezett reklám ott érvényesül, azért hajlandók fizetni a hirdetést megrendelő cégek. Az ilyen helyen megjelenő reklám persze jobban zavarja a városképet is, amiért a városvédők gyakran kárhoztatják ezt a módszert. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a lepusztult ház is jobban szem előtt van a városképileg meghatározó helyeken. És az nem csak hat hónapig látszik.


Egy állvány felállítására viszont hat hónapig kapnak engedélyt az önkormázatoktól. Általában a Fővárosi Önkormányzattól, hisz a főutak - ahol a jól látszó épületek állnak -, a főváros kezelésébe tartoznak. Magáért az állványért nem kell területfoglalási díjat fizetni, mert az épületfelújítást ezzel támogatja a hivatal. A kihelyezett reklámhálóért viszont igen: a főváros 200 forintot kér havonta négyzetméterenként. A kerületek ennél jóval többet, akár ennek hússzorosát is. Előfordul azonban, hogy engedély nélkül épülnek állványok, s kerülnek ki reklámok. Azt gondolnánk, hogy ezeket azonnal lebontatják az önkormányzatok, de nem. A büntetés ugyanis jó bevétel.


HIRDETÉS


Nézzük a reklámozókat: általában bankok, autógyárak, divatcégek, amelyeknek évente megszabott elköltendő keretük van hirdetésre. És a politikai pártok, melyeknek a kerete szűkösebb, így nagyon megnézik, hol lehet az árat csökkenteni. A hirdetők egy-egy hónapra bérelnek csak helyet egy állványon, így hat hónap alatt akár hat különböző óriásposzter is megjelenhet.


Egy ház homlokzatának felújítása 3 millió forinttól akár 15 millióig is terjedhet. A reklámbevétel ennél persze jóval több, de a nyereség azért nem olyan nagy, mert sokat elvisznek a produkciós költségek is. Kenéz András szerint 5-10 százalék a hasznuk. A piacon van még rajtuk kívül 2-3 meghatározó cég, az NM Outdoor, a Magnum Megaboard, a Média Ház, és kiélezett küzdelem zajlik köztük a felületekért, amit a házak ma már ki is használnak.


Állványreklámmal újultak meg Budapesten az Oktogon épületei, a Moszkva tér, a Nagykörút több háza, a Károly körúti volt filmmúzeum épülete és még legalább 100 ház homlokzata. E finanszírozási módszer segítségével jóval színesebb és ápoltabb lett ugyan a város, viszont azt is látni kell, hogy ezzel a technikával nem vállalkozhatnak a háborúban lecsupaszodott, dísztelenné vált homlokzatok teljes rekonstrukciójára. Az ugyanis nem volna fedezhető így. Ezért aztán az állványreklámos felújítások általában csak jó minőségű tatarozások.


Előfordult néhány csúnya eset is. Ezek egyike az Andrássy út 1., ahol több hónapig fenn volt az állvány a házon, de ezalatt csak összepacsmagolni sikerült a falat. Hasonlóan csúnyán bánt el az egyik cég a Lajos utca és a Pacsirtamező utca sarkán álló bérházzal.


E rossz példák ellenére az állványreklám-bevételből történő renoválásokat egyre inkább elfogadják a korábbi ellenzők is. A felújításokhoz ugyanis kevés más forrás van. Legfeljebb a fővárosi műemléki és értékvédelmi alapból pályázható pénz, de abból igen ritkán adnak egyszerre tízmilliós összegeket. Ma már a főváros városképvédelmi bizottsága is hozzájárul az állványok felállításához az esetek nyolcvan százalékában, míg néhány éve még ugyanilyen arányban elutasító volt - mondja Kenéz András.

7 megjegyzés:

Lesley írta...

Olyan, mintha beteg lenne

Névtelen írta...

átvette egy korrupt "közös képviselő" :D

Névtelen írta...

Nagyvárosi rezonőr

Foltos kutya – Andrássy út 1.

- pz -
2008. május 9. 09:00
A kulturális örökség részeként számon tartott Andrássy út az 1-es számú házzal kezdődik. Ez biztos. Minden egyéb bizonytalan. A Fonciere palotával szemben lévő épületről nemcsak hogy a két kis tornya hiányzik, de rútul félbehagyták a homlokzati festését is.

Amikor tavaly bontani kezdték az állványzatot, odamentem a munkásokhoz, és megkérdeztem: miért vonulnak le a területről, hiszen nincs még kész a festés.

Az egyik fickó azt válaszolta, hogy túllépte a beruházó a határidőt, nem készült el addig a munka, és valami szabályra hivatkozott, mely szerint le kell lépniük…

A falon a mai napig ott virít a „pantone skála”, számos variáció merült fel, hogy milyenre fessék, aztán a bugyi-rózsaszínt keverték barnával és kosszal.
Az épület alagsorában két szegénynek éppen nem mondható cég, a Raiffeisen Bank és a Vista székel – talán nekik sem mindegy, hogy milyen bérház ad otthont irodájuknak. Mintha csak itt vonult volna el a Párizs-Dakar rally, és felfröcsköltek volna egy kis sarat a homlokzatra.

Nem győzöm hangsúlyozni: ezzel a házzal indul az Andrássy út. Ha turista lennék, be sem kanyarodnék „Kelet-Európa legszebb sugárútjára”. Igaz, hogy ha befejezték volna a festést, akkor is elégedetlenek maradtunk volna, mert a tetőzet többféle cserépből és palából van összeeszkábálva, a tornyokat fedő fémkupolákat is vissza kellett volna tenni, és a ház színdinamikailag is kihívásokkal küzd. Egyetlen színre „festették”, pedig az ablakkereteket és a stukkókat illett volna az alapszín árnyalatával, vagy egy azzal harmonizáló színnel karikírozni. Az épület olyan, mint egy foltos kutya, akit senki sem simogat meg. Aki pont olyan magára hagyott, mint Budapest.

Névtelen írta...

Budapesten az óriási méretű állványreklámok először a kilencvenes évek végén jelentek meg. Ezeket az óriáshirdetéseket még maguk az építő cégek vagy az érintett társasházak szervezték, hogy a felújítás költségeit ezzel is csökkentsék, de alapjában véve nem ebből finanszírozták a megújulást. Aztán 2001-ben megalakult az első olyan cég, amely már kizárólag reklámpénzből vállalt homlokzatrenoválást, s ehhez megkereste a megfelelő házakat, a hirdetőket, s maga végezte a felújítási munkát is. Egy bécsi kirándulás után pattant ki az isteni szikra, vagyis az ötlet egy akkor 23 éves fiatalember, Kenéz András fejéből, hogy olyan céget alapítson, amely összehozza egymással az érdekelt feleket, a reklámozókat és a kevés pénzű társasházakat. - Amellett, hogy pénzt akartam keresni, a szem előtt lévő, ronda foltokat akartam megszüntetni a városban - mondja.

Vállalkozása, a Horizont Reklám Szerviz azóta több mint harminc épületet újított fel Budapest-szerte. Főleg a Nagykörúton és egyéb frekventált helyeken. A módszer ugyanis "jól látszó" helyen működik csak, a kihelyezett reklám ott érvényesül, azért hajlandók fizetni a hirdetést megrendelő cégek. Az ilyen helyen megjelenő reklám persze jobban zavarja a városképet is, amiért a városvédők gyakran kárhoztatják ezt a módszert. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a lepusztult ház is jobban szem előtt van a városképileg meghatározó helyeken. És az nem csak hat hónapig látszik.

Egy állvány felállítására viszont hat hónapig kapnak engedélyt az önkormázatoktól. Általában a Fővárosi Önkormányzattól, hisz a főutak - ahol a jól látszó épületek állnak -, a főváros kezelésébe tartoznak. Magáért az állványért nem kell területfoglalási díjat fizetni, mert az épületfelújítást ezzel támogatja a hivatal. A kihelyezett reklámhálóért viszont igen: a főváros 200 forintot kér havonta négyzetméterenként. A kerületek ennél jóval többet, akár ennek hússzorosát is. Előfordul azonban, hogy engedély nélkül épülnek állványok, s kerülnek ki reklámok. Azt gondolnánk, hogy ezeket azonnal lebontatják az önkormányzatok, de nem. A büntetés ugyanis jó bevétel.

HIRDETÉS

Nézzük a reklámozókat: általában bankok, autógyárak, divatcégek, amelyeknek évente megszabott elköltendő keretük van hirdetésre. És a politikai pártok, melyeknek a kerete szűkösebb, így nagyon megnézik, hol lehet az árat csökkenteni. A hirdetők egy-egy hónapra bérelnek csak helyet egy állványon, így hat hónap alatt akár hat különböző óriásposzter is megjelenhet.

Egy ház homlokzatának felújítása 3 millió forinttól akár 15 millióig is terjedhet. A reklámbevétel ennél persze jóval több, de a nyereség azért nem olyan nagy, mert sokat elvisznek a produkciós költségek is. Kenéz András szerint 5-10 százalék a hasznuk. A piacon van még rajtuk kívül 2-3 meghatározó cég, az NM Outdoor, a Magnum Megaboard, a Média Ház, és kiélezett küzdelem zajlik köztük a felületekért, amit a házak ma már ki is használnak.

Névtelen írta...

Állványreklámmal újultak meg Budapesten az Oktogon épületei, a Moszkva tér, a Nagykörút több háza, a Károly körúti volt filmmúzeum épülete és még legalább 100 ház homlokzata. E finanszírozási módszer segítségével jóval színesebb és ápoltabb lett ugyan a város, viszont azt is látni kell, hogy ezzel a technikával nem vállalkozhatnak a háborúban lecsupaszodott, dísztelenné vált homlokzatok teljes rekonstrukciójára. Az ugyanis nem volna fedezhető így. Ezért aztán az állványreklámos felújítások általában csak jó minőségű tatarozások.

Előfordult néhány csúnya eset is. Ezek egyike az Andrássy út 1., ahol több hónapig fenn volt az állvány a házon, de ezalatt csak összepacsmagolni sikerült a falat. Hasonlóan csúnyán bánt el az egyik cég a Lajos utca és a Pacsirtamező utca sarkán álló bérházzal.

E rossz példák ellenére az állványreklám-bevételből történő renoválásokat egyre inkább elfogadják a korábbi ellenzők is. A felújításokhoz ugyanis kevés más forrás van. Legfeljebb a fővárosi műemléki és értékvédelmi alapból pályázható pénz, de abból igen ritkán adnak egyszerre tízmilliós összegeket. Ma már a főváros városképvédelmi bizottsága is hozzájárul az állványok felállításához az esetek nyolcvan százalékában, míg néhány éve még ugyanilyen arányban elutasító volt - mondja Kenéz Andás.

Névtelen írta...

Ha egy picit jobban utána nézett volna a cikk írója az Andrássy út 1 sz. alatti ház foltosságának okának, akkor nem ezek a képek lennének a cikk "vezérelemei"!
Ugyanis:
1. Az Andrássy út 1 szám alatti ház 4. és tetőtér tulajdonosa megkezdett tetőtér beruházásához kapcsolódott volna a külső homlokzat felújítás.
2. A Beruházó csak megbontotta a tetőt, visszabontotta a kényéneket.
3. A homlokzat felújítás a háznak egy jelentős bevételt jelentett, hogy legyen "vésztartalékja" a tető nélküli állapotokra. Ugyanis csak a külső íven van cserép, a ház belső udvarok felé néző tető részen szétszakadt fólia és pár pala lemez található. Állandó a beázás a Beruházó hibájából!
http://maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=andr%C3%A1ssy+%C3%BAt+1+budapest&aq=&sll=37.0625,-95.677068&sspn=36.094886,79.013672&ie=UTF8&hq=&hnear=1061+Budapest,+Budapest+VI.+ker%C3%BClete,+Andr%C3%A1ssy+%C3%BAt+1,+Magyarorsz%C3%A1g&ll=47.49968,19.055341&spn=0.000333,0.000603&t=h&z=21

A postamúzeum melletti részt ajánlom figyelmetekbe!

4. A homlokzatfelújításba mindenki belekötött: a tetőtér beruházó, az M1 TV riportere stb. melynek köszönhetően a házban lakó pár szerencsétlen járt a legrosszabbul.
5. Néhány magánszemély lakása ázik folyamatosan, életveszélyes a tető, a beruházó fenyegetőzik, nem fizet közös költséget, a Terézvárosi önkormányzat csak küldözgeti a Felszólításokat, de nem tesz semmit (16!!! éve)....

Sajnos a sztori túl hosszú!

Minden esetre sem a társasház sem a homlokzat felújító nem hibás, hogy ellehetetlenítették...

A kérdéseket a Terézvárosnak és a tetőtér tulajdonosának kell feltenni!

Klapanciusz írta...

Köszönöm, de nem lettem sokkal okosabb a leírtaktól. Talán priviben? trurlesklapanciusz gmail Mellesleg már betáraztam egy új posztot az életveszélyesen felújított homlokzatról: omlik ugyanis. Az épület jelenleg körbe van kerítve.